Az egészséges környezet elengedhetetlen a fenntartható gazdasághoz és az igazságos társadalomhoz

A változás bolygónk állandó jellemzője. A szárazföldek, az óceánok, a légkör, az éghajlat és a földi élet mindig változóban voltak. A jelenlegi változásokat a példa nélküli ütemük és mértékük, valamint az őket előidéző tényezők és mozgatórugók különböztetik meg a korábbiaktól. A szélsőséges események – mint a száz évente egyszer előforduló viharok, hőhullámok, áradások és aszályok – új realitássá váltak. A világsajtó szalagcímei éghajlati és környezeti válságra figyelmeztetnek, amely a Földön élő fajok jövőjét veszélyezteti. 

A globális éghajlat változik, és a változást az ember idézte elő

Bármilyen kifejezést használjunk is – „új realitás” vagy „többszörös válság” – a tények egyértelműek. A globális éghajlat változóban van, és ezt a változást az ember idézte elő. A fosszilis tüzelőanyagoktól való gazdasági függés, a földhasználati gyakorlatok és a globális erdőirtás növelik az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben, ami megváltoztatja a Föld éghajlatát. Nyilvánvaló, hogy az éghajlatváltozás minden egyes embert és bolygónk minden szegletét érinti, így Európát is. Egyes közösségeket hosszan tartó hőhullámok és aszályok sújthatnak, míg mások gyakoribb és súlyosabb viharokkal nézhetnek szembe. Az éghajlatváltozás az emberekre, a természetre és a gazdaságra egyaránt hatással van.

A biológiai sokféleség soha nem tapasztalt csökkenése

A tudomány azt is határozottan alátámasztja, hogy a földi élet sokfélesége fenntarthatatlan ütemben csökken. Minden évben számos fajt nyilvánítanak kihalttá, mivel folyamatos az élőhelyeik pusztulása, szétdarabolódása vagy szennyezése. A peszticidek széles körű használata miatt néhány faj populációja drámai módon megfogyatkozott, köztük az ember jólléte szempontjából létfontosságú beporzóké, a méheké és a pillangóké is. A gazdasági tevékenységek által létrehozott szennyező anyagok felhalmozódnak a környezetben, és ezzel csökkentik az ökoszisztémák képességét arra, hogy regenerálódjanak, és számunkra létfontosságú szolgálatokat tegyenek. A környezetpusztulás nemcsak a növényeket és az állatokat érinti, hanem az embereket is.

A fogyasztási és termelési rendszerek fenntarthatatlanok

A 21. századot gazdasági és pénzügyi válság is sújtotta. Kutatások igazolják, hogy fogyasztási és termelési rendszereink egyszerűen fenntarthatatlanok. A lineáris gazdasági modell – a nyersanyagok árukká alakítása, majd ezek használata, fogyasztása és eldobása – egyrészt a szennyező anyagok és a hulladékok fokozódó felhalmozódásához vezet, másrészt természeti erőforrásokért folytatott globális versenyt eredményez. A globális hálózatok könnyebben terjednek, mint az anyagok, az áruk és a szennyező anyagok: az egyik ország pénzügyi szektorából kiinduló válság végigfuthat az egész világon, és évekig tartó gazdasági stagnálást és visszaesést okozhat.

Az is nyilvánvaló, hogy a gazdasági növekedés előnyei nem egyenlően oszlanak el a világon. A jövedelmi szintek az egyes országok, régiók és városok között és azokon belül is jelentősen eltérőek. Még a jóval a világátlag feletti életszínvonallal rendelkező Európában is vannak olyan közösségek és csoportok, amelyek jövedelme nem éri el a szegénységi küszöböt. Sajnos e közösségek és emberek közül többen a környezeti veszélyeknek is kiszolgáltatottabbak. Ők nagyobb valószínűséggel élnek a légszennyezésnek és az áradásoknak kitett területeken, illetve olyan házakban, amelyek nem rendelkeznek megfelelő szigeteléssel ahhoz, hogy megvédjék őket a rendkívüli hidegtől és forróságtól. A költségeket nem szükségképpen az előnyöket élvező csoportok viselik.

Amennyiben a jelenlegi trendek folytatódnak, a jövő generációi – országuktól és jövedelmi szintjüktől függetlenül – szélsőségesebb hőmérsékletekkel és időjárási eseményekkel, a fajok számának csökkenésével, növekvő erőforráshiánnyal és nagyobb szennyezéssel fognak szembenézni. E távlatok ismeretében nem meglepő, hogy európai fiatalok ezrei tüntetnek az utcákon, azt követelve a döntéshozóktól, hogy hozzanak ambiciózusabb és hatékonyabb intézkedéseket az éghajlatváltozás mérséklése érdekében.

Másfajta jövő is lehetséges

Európa az elmúlt 40 év folyamán az egyes konkrét problémák – mint a légszennyezés és a vízszennyezés – megoldását célzó politikákat léptetett életbe. E politikák némelyike figyelemreméltó eredményeket hozott. Az európaiak tisztább levegőt és tisztább fürdővizeket élvezhetnek. A települési hulladék nagyobb részét hasznosítják újra. Egyre több szárazföldi és tengeri terület kerül védelem alá. Az Európai Unió az 1990-es szinthez képest csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását. Eurómilliárdokat ruháztak be az élhetőbb városokba és a fenntartható mobilitásba. A megújuló forrásokból előállított energia mennyisége exponenciálisan nő…

Ez időszak alatt jobban megismertük és megértettük környezetünket, megerősítve azt a tényt, hogy az emberek, a környezet és a gazdaság ugyanannak a rendszernek a részei. Az alapítása óta eltelt 25 évben az Európai Környezetvédelmi Ügynökség összekapcsolta és fejlesztette ezeket a tudásterületeket, erősítve a rendszerszerű szemléletet. Az emberek nem élhetnek jól, ha a környezet és a gazdaság rossz állapotban van. Az előnyök, mint a gazdasági jólét és a tiszta levegő, illetve a költségek – többek között a szennyezés és a szárazság miatti hozamcsökkenés – egyenlőtlen eloszlása továbbra is társadalmi nyugtalanságot fog előidézni.

Ezeket a tényeket lehet, hogy nehéz elfogadni. Hasonlóképpen, nehéz lehet megváltoztatni a bejáratott irányítási struktúrákat, fogyasztói szokásokat és preferenciákat. Mégis, dacára a feladat nagyságának, még mindig lehetséges fenntartható jövőt építeni. Ehhez egyes jelenlegi gyakorlatok megszüntetésére, így például a környezeti szempontból káros támogatások csökkentésére és a szennyező technológiák fokozatos kivonására és betiltására, egyúttal a fenntartható alternatívák és a változás által érintett közösségek támogatására van szükség. A karbonsemleges, körforgásos gazdaság csökkentheti a természeti tőke iránti igényt, és korlátozhatja a globális hőmérséklet emelkedését. Az irányváltáshoz a szokásainkat és a magatartásunkat is meg kell változtatnunk, például másképp kell közlekednünk és étkeznünk. Megvan a tudásunk ahhoz, hogy ezt az átmenetet a hosszú távú fenntarthatóság felé irányítsuk. A változást a nyilvánosság is egyre inkább támogatja. Most tehát vállalnunk kell a felelősséget, és fel kell gyorsítanunk ezt a változást.

Hans Bruyninckx

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ügyvezető igazgatója

Ez a vezércikk az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2019/01 hírlevelének 2019. márciusi kiadásában jelent meg.