All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesGondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Article
A műanyaghulladék megelőzésének és csökkentésének valóban elsődleges prioritásnak kell lennie, és fokoznunk kell a műanyaghulladék megelőzésére irányuló erőfeszítéseinket, mert a műanyaghulladék mennyisége továbbra is növekszik. Sok termék esetében a műanyagok jó megoldást jelenthetnek. Ugyanakkor körforgásközpontúan kell megterveznünk és felhasználnunk ezeket a műanyagokat, és gondoskodnunk kell arról, hogy sokkal nagyobb mértékben legyenek újrafeldolgozhatók, illetve azokat sokkal nagyobb mértékben fel is dolgozzák.
Először is meg kell értenünk a bio- és fosszilis alapú, illetve a biológiailag lebomló és komposztálható műanyagok közötti különbségeket. A biológiailag lebomló vagy komposztálható műanyagok előállíthatók bio- vagy fosszilis alapú nyersanyagokból, illetve a bioalapú műanyagok tervezhetők úgy, hogy komposztáljanak vagy biológiailag lebomoljanak, de úgy is, hogy ne.
A bioalapú anyagok fenntarthatósága – a fosszilis alapú műanyagokhoz hasonlóan – a termelési gyakorlatoktól, valamint a termékek élettartamától és életciklus végi kezelésétől függ. A biológiailag lebomló és komposztálható műanyagtermékek bizonyos esetekben és bizonyos alkalmazások esetében hozzájárulhatnak a környezet műanyagokkal való szennyezésének csökkentéséhez. Ezek azonban önmagukban korántsem nyújtanak általános megoldást azokra a kihívásokra, amelyekkel Európának napjainkban szembe kell néznie a műanyagokkal kapcsolatban.
Ezen műanyagtermékek jelentése és az általuk kínált lehetőségek körül sok a félreértés. Nagyon fontos, hogy az emberek ismerjék és megértsék ezeket a különbségeket. Ha a fogyasztók azt hiszik, hogy a „bioalapú” címkével ellátott csomagolás komposztálható és a biohulladék-tárolóba dobják, ezzel növelhetik a műanyagszennyezést. A tájékoztató célja, hogy felhívja a politikai döntéshozók és a nyilvánosság figyelmét az ilyen buktatókra, valamint arra, hogy egyértelműen kommunikálni kell ezeket a különbségeket és azt, hogy az egyes műanyagtípusokat hogyan kell megfelelően ártalmatlanítani.
A komposztálhatóságra vagy biológiai lebonthatóságra vonatkozó állításnak pontosnak kell lennie, és egyértelműen kapcsolódnia kell a tulajdonságok alkalmazási feltételeihez. Az iparilag komposztálható műanyagtermékeket például úgy tervezik, hogy azok ipari komposztáló üzemekben meghatározott, ellenőrzött körülmények között biológiailag lebomoljanak. Nem feltétlenül (teljes mértékben) komposztálnak otthoni komposztálókban, amelyek jellemzően csak alacsonyabb hőmérsékletet érnek el, és ahol az olyan körülmények mint a nedvesség és a mikroorganizmusok jelenléte erősen eltérőek.
Fontos kideríteni, hogy mely termékek esetében van értelme biológiailag lebomló vagy komposztálható műanyagokat használni, illetve mely esetekben okozhatnak nagyobb kárt, mint jót. Így például a komposztálható műanyag zacskók használata a háztartásokban az élelmiszer-hulladék gyűjtéséhez növeli az élelmiszer-hulladék begyűjtési arányát, mivel a fogyasztók kényelmesnek találják használatukat. Egyes települések és hulladékgyűjtők ezért a biohulladék gyűjtéséhez tanúsított komposztálható műanyag tasakok használatát ajánlják vagy írják elő, míg mások nem fogadják el azokat. Ez nagymértékben függ attól, hogy az egyes országokban milyen döntéseket hoztak a biohulladék-kezelési infrastruktúra tervezése és kiépítése során.
Másrészt a körforgásos gazdaságban minden műanyagot elsősorban új műanyagokká kell hasznosítani. Komposztálható vagy biológiailag lebomló műanyag termékek komposztálásával nem állíthatók elő új műanyagok, és az előállításához felhasznált összes energia elvész.
A műanyaghulladék megelőzésének és csökkentésének valóban az elsődleges prioritásnak kell lennie, és fokoznunk kell a műanyaghulladék megelőzésére irányuló erőfeszítéseinket, mivel a műanyaghulladék mennyisége továbbra is növekszik. Sok termék esetében a műanyagok jó megoldást jelenthetnek. Ugyanakkor körforgásközpontúan kell terveznünk és használnunk ezeket a műanyagokat, és gondoskodnunk kell arról, hogy azok sokkal nagyobb mértékben legyenek újrafeldolgozhatók, illetve azokat sokkal nagyobb mértékben fel is dolgozzák.
Az Európai Bizottság 2018-ban közzétette a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiát. A stratégia arra kötelezi az EU-t, hogy csökkentse a műanyaghulladék mennyiségét, biztosítsa a műanyagtermékek oly módon történő kialakítását, hogy azok újrafeldolgozhatók legyenek, valamint hogy beruházzon a műanyagok újrahasznosításába és egyéb intézkedésekbe. Ezen túlmenően az egyszer használatos műanyagokról szóló 2019. évi irányelv korlátozza bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek uniós piacra jutását, és számos más termék esetében a fogyasztás csökkentését írja elő. Ezek a követelmények a bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagtermékekre is vonatkoznak.
A biológiailag lebomló műanyagok tekintetében a körforgásos gazdaságra vonatkozó 2020. évi uniós cselekvési terv egyértelmű szakpolitikai keret létrehozását irányozza elő, beleértve a komposztálható és biológiailag lebomló műanyagok meghatározására és címkézésére vonatkozó harmonizált szabályokat, valamint annak feltárását, hogy az ilyen műanyagokat használó alkalmazások milyen környezeti előnyökkel járnak. Most arról kell gondoskodnunk, hogy ezeket a politikákat Európa-szerte megfelelően hajtsák végre.
A műanyagok a körforgásos gazdaságra vonatkozó 2020. évi uniós cselekvési tervben meghatározott kulcsfontosságú értékláncok egyikét jelentik, ezért ez fontos munkaterület számunkra. A műanyagokat különböző szemszögből elemezzük. Amellett, hogy nemrégiben közzétettünk egy tájékoztatót, áttekintettük például az európai műanyaghulladék-megelőzési politikákat, és elemeztük Európa műanyaghulladék-kereskedelmét. Az idei év későbbi szakaszában pedig egy elemzést tervezünk közzétenni a műanyagok európai körforgásos gazdaságban betöltött szerepéről, a textilanyagokban található műanyagokról és a műanyagokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásról.
Almut Reichel
Az erőforrások fenntartható felhasználásával és a hulladékgazdálkodással foglalkozó EEA-szakértő
Az interjú az EEA hírlevelének szeptemberi, 03/2020. számú kiadásban jelent meg.
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/articles/mennyire-zoldek-a-biologiailag-lebomlo or scan the QR code.
PDF generated on 2024. november 21., 16:18
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal