Mezőgazdasági vízfelhasználás

Európában az agrárium felelős a vízfelhasználás harmadáért. A mezőgazdaság hatással van a többi felhasználó számára rendelkezésre álló víz minőségére és mennyiségére. Európa egyes részein a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek és műtrágyák okozta szennyezés a gyenge vízminőség egyik fő okozója.

A többi szektor valamint a sokasodó lakosság életstílusa és egyéni igényei egyaránt a természettől elvont vízfelhasználást növelik. Az éghajlatváltozás további bizonytalansági tényezővel járul hozzá a vízkészletek elérhetőségéhez. A változó csapadékeloszlás miatt a jövőben Európa egyes részein több, míg más területein kevesebb édesvíz áll majd rendelkezésre. A növekvő kereslet és az éghajlatváltozás következtében a fogyasztóknak – így a természetnek is – küzdenie kell a vízigénye kielégítéséért. Vízhiány esetén az ipar és a háztartások képesek alacsonyabb vízfelhasználást eredményező módszerek alkalmazására, de a vízfüggő ökoszisztéma visszafordíthatatlanul károsodhat, és ennek hatásait nem csak egy-egy víztest élővilága sínyli meg, hanem mi magunk is.

A helyes mezőgazdasági gyakorlat és támogató szakpolitikai megoldások alkalmazásával jelentős vízmegtakarítást érhetünk el az agráriumban, mellyel több víz marad más célokra, különösen pedig a természet számára.

Hatékony öntözési módszerek

A mezőgazdasági öntözés az egyik olyan terület, ahol az új gyakorlatok és szakpolitikák nagy mértékű vízmegtakarítást eredményezhetnek. Dél-Európa országaiban, így Görögországban, Olaszországban, Portugáliában, Cipruson, Spanyolországban és Franciaország déli területein a száraz vagy félszáraz körülmények teszik szükségessé az öntözést. Ezeken a területeken a mezőgazdasági vízfelhasználás majdnem 80%-át fordítják öntözésre.

Ennek ellenére nem szükséges, hogy az öntözés ennyire vízigényes legyen. A vízhatékonyság területén egész Európában értek már el megtakarításokat mind a vízszállítási hatékonyságban (a kivett víz öntözőterületre szállított aránya) és a tényleges felhasználás területén (a terményhez szállított összes vízmennyiséghez képest az adott termény által ténylegesen felhasznált vízmennyiség). Görögországban, például, a hatékonyabb vízszállítás és elosztóhálózatok a korábban alkalmazott öntözési módszerekhez képest mintegy 95% vízhatékonysági nyereséget eredményeztek.

A politika döntő szerepet játszik a mezőgazdasági szektor ösztönzésében a hatékonyabb öntözési technikák bevezetésére. A múltban például egyes európai országok árképzési politikája nem feltétlenül írta elő a hatékony vízfelhasználást a gazdálkodók számára. A gazdáknak nem igazán kellett megfizetniük a víz valódi – a környezeti és forrásköltségeket is tükröző – árát. Ezen felül, az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) és más intézkedések révén kapott támogatások közvetetten vízigényes növények termelésére és alacsony hatásfokú technológiák alkalmazására ösztönözték a gazdákat. Cordoba tartomány esetében például a támogatások termeléstől való 2004. évi részleges függetlenítése eredményeképpen a gyapot öntözési hatékonysága mintegy 40%-kal nőtt. A hatékony vízfelhasználóknak kedvező árképzési struktúra és a negatív hatású mezőgazdasági támogatások megszüntetése nagy valószínűséggel jelentős öntözővíz-felhasználás csökkenést eredményez az agráriumban.

Módszerváltás

A módosított öntözési technikák mellett a gazdáknak a hatékony vízfelhasználási gyakorlatokat bemutató oktatásokkal és tudásmegosztó programokkal is víz- és költségmegtakarítás érhető el. Krétán például egy öntözési tanácsadó szolgálat felállítása 9-10%-kal alacsonyabb vízfelhasználást eredményezett. A szolgálat a terményeket érintő, naponta vizsgált viszonyok alapján telefonon tájékoztatja a gazdákat az öntözés javasolt módjáról és idejéről.

Az eddigi mezőgazdasági gyakorlat megváltoztatása is hozzájárulhat a többi vízfelhasználónak jutó víz minőségének költséghatékony javításához. A szervetlen és szerves trágyák és növényvédő szerek használatával sok, a mezőgazdaság okozta vízszennyezés orvosolható. Emellett jelentősen javítható a vízminőség egész Európában a jövedelmezőséget vagy termelékenységet nem vagy alig befolyásoló lépésekkel, mint például a növényvédő szerek csökkentett használatával, a vetésforgók módosításával és a folyóvizek mentén kialakított védősávokkal.

Szennyvízfelhasználás a mezőgazdaságban

A szennyvíz mezőgazdasági felhasználásával több tisztavízforrás marad meg más célokra, például a természetben vagy a háztartások számára. A visszanyert víz minőségének megfelelő biztosításával a kezelt szennyvíz hatékony alternatívát jelenthet a mezőgazdasági vízigények kielégítésére.

A kezelt szennyvíz mezőgazdasági célú felhasználása egyes európai országokban már most is jelentős vízgazdálkodási megtakarításokat eredményezett. Cipruson például a 2014. évre kitűzött újrafelhasznált vízmennyiség a 2008. évi mezőgazdasági vízigény mintegy 28%-át teszi ki. Gran Canaria szigetén az összes ágazatban felhasznált víz 20%-át kezelt szennyvíz teszi ki, ideértve az 5.000 hektárnyi paradicsom- és 2.500 hektárt kitevő banánültetvények öntözésére fordított mennyiséget.

Megfelelő szakpolitika

A hatékonysági intézkedéseket támogató megfelelő szakpolitikai csomagokra van szükség ahhoz, hogy biztosítsuk az ökoszisztémák szükségletének megfelelő mennyiségű vízkészleteket úgy, hogy a saját fogyasztási igényeink kielégítésére is elegendő forrás maradjon. Az EU Víz Keretirányelve (VKI) az európai vízminőséget és a rendelkezésre álló mennyiséget javító mezőgazdasági gyakorlatok megváltoztatásának ösztönzésével járul hozzá ennek eléréséhez. Mindazonáltal a KAP és a nemzeti vízárképzés struktúrájának továbbfejlesztésével biztosítani kell, hogy azok támogassák a VKI célkitűzéseit. Az Európai Bizottság kiadásában az év végéig megjelenő, az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv a vízügyi erőforrás-hatékonyság javításának és a vonatkozó szakpolitikai alternatívák lehetőségeit helyezi a középpontba. A mezőgazdasági vízgazdálkodás mindenképpen hasznát látja a KAP-ban nagyobb hangsúlyt kapó erőforrás-hatékonysági és ökoszisztéma szolgáltatásoknak.

A vízkészletek mezőgazdasági célú felhasználásának hatékonyabbá válása csak egyike a környezetre gyakorolt hatásunk csökkentésére tett lépéseknek. E lépés nélkül azonban nem valósulhat meg az erőforrás-hatékony gazdaság és a fenntartható jövő.