A környezetről és az egészségről

Európában a legjelentősebb környezettel kapcsolatos egészségügyi aggályokat a kül- és beltéri légszennyezés, a rossz vízminőség, a rossz higiéniai feltételek, valamint a veszélyes vegyi anyagok okozzák. Az egészségre gyakorolt hatások között szerepelnek a légzési és az érrendszeri betegségek, a rák, az asztma és az allergia, valamint a szaporodásnak és az idegrendszer fejlődésének a zavarai.

A légszennyezés emberi egészséget leginkább fenyegető formái a finom részecskés anyagok és a talaj menti ózon. A finom részecskéknek (PM_2.5) való kitettség az EU Tisztább levegőt Európának (CAFE) elnevezésű programjának keretén belül becsült adatok szerint évente összesen 348 000 halálesetet okoz. A kitettség ilyen szintje mellett az átlagos várható élettartam nagyjából egy évvel csökken.

Az EU zajnak való kitettségről szóló zöld könyvében rögzített megállapítások szerint az EU népességének 20%-a szenved az egészségügyi szakértők által elfogadottnak tartottnál magasabb szintű, azaz kellemetlenségeket, alvászavart és az egészségre káros hatásokat okozó zajtól.

A közlekedés, különösen a városi területeken, egyike az emberek légszennyezésnek és zajnak való kitettségéhez legnagyobb mértékben hozzájáruló tényezőknek.

Jóval kevesebb ismeret áll rendelkezésre a vegyi anyagokra vonatkozóan. Fokozódóban van az alacsony koncentrációban jelen lévő vegyi anyagok keverékének életünk hosszabb szakaszain át, különösen korai gyermekkorban, illetve terhesség ideje alatt való kitettség következményei által keltett aggály.

Az olyan, a környezetben tartósan megmaradó, hosszú távú hatást kifejtő anyagok, mint például a poliklórozott bifenilek (PCB-k), a klór-fluor-szénhidrogének (CFC-k) és a hosszú élettartamú szerkezetekben, többek között építőanyagokban felhasznált anyagok még a termelésből való kivonásuk után is veszélyt jelenthetnek.

A jogi szabályozás hatálya fokozatosan kiterjed számos, az emberi egészségre ismert hatást gyakorló szennyező anyagra. Ugyanakkor azonban léteznek olyan felmerülőben lévő problémák is, amelyek esetében a környezeti utakra és az egészségre gyakorolt hatásra vonatkozó ismeretek hiányosak. Ilyenek például az elektromágneses mezők (EMF), a környezetbe kerülő gyógyszerkészítmények, valamint bizonyos fertőző betegségek (amelyeknek terjedésére az éghajlatváltozás befolyással lehet). Bátorítani kell azoknak a korai figyelmeztetések kiadására képes rendszereknek a kidolgozását, amelyek révén lerövidíthető a lehetséges veszélyforrások érzékelése, illetve a szakpolitikai cselekvés és beavatkozás közötti idő.

Az emberi egészséget mindig is fenyegették az olyan természetes veszélyforrások, mint például a viharok, az árvizek, a tüzek, a földcsuszamlások, illetve az aszályok. Ezek következményeit súlyosabbá teszi a felkészületlenség, illetve a többek között az erdők pusztulását, éghajlatváltozást és a biológiai sokszínűség elveszítését okozó emberi tevékenységek.