következő
előző
tételek

Hírek

Az uniós tagállamoknak nagyobb erőfeszítést kell tenniük a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos közös célkitűzés elérésére

Nyelv megváltoztatása
Hírek Publikálva / Megjelentetve 2019. 01. 11. Utolsó módosítás 2019. 03. 08.
3 min read
Photo: © Tim Laws, WaterPIX /EEA
Az Európai Unió (EU) energiafelhasználásában a megújuló energiaforrások részaránya 2005 óta megduplázódott, de ez a növekedés az utóbbi években lelassult, különösen a növekvő energiafogyasztás és a közlekedési ágazat fejlődésének hiánya miatt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új jelentése szerint az uniós tagállamoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket a megújuló energiára vonatkozó, 2020-ra kitűzött cél elérése érdekében.

Az „Renewable energy in Europe — 2018” (Megújuló energiaforrások Európában – 2018) című EEA-jelentés 2016-os hivatalos adatok és az EEA 2017-re vonatkozó előzetes becslései alapján felvázolja a megújuló energiaforrások EU-ban történő alkalmazásának előrehaladását.

A jelentésből kiderül, hogy a megújuló energia részaránya a végső energiafelhasználásban az EU-ban a 2015-ös 16,7 %-ról 2016-ban17,0 %-ra, 2017-ben pedig hozzávetőleg 17,4 %-ra nőtt. Annak ellenére, hogy az EU továbbra is jó úton halad a 2020-ra kitűzött cél elérésében, amely szerint a megújuló energia részaránya 20 %-ot tesz majd ki a bruttó végső energiafogyasztásban, a végső energiafogyasztás egyes tagállamokban történő közelmúltbeli növekedése uniószerte lassítja a megújuló energiaforrások részarányának növekedését.

A 2030-as célkitűzés elérése érdekében az uniós tagállamoknak közösen kell növelniük a megújuló energiaforrások részarányát, hogy az a bruttó végső energiafogyasztásnak legalább 32 %-át adja. Jelenleg az egyes tagállamokban nagymértékben eltér a megújuló energiaforrások felhasználása: az EEA jelentése alapján a részarány Ausztria, Dánia, Finnország, Lettország és Svédország esetében a bruttó végső energiafogyasztás több mint 30 %-a, míg Belgiumban, Luxemburgban, Máltán és Hollandiában 9 % alatt van.

Egyéb fő megállapítások

2017-ben az újonnan üzembe helyezett villamosenergia-kapacitás 85 %-a megújuló eredetű volt; a szélenergia és a fotovoltaikus napenergia az új megújulóvillamosenergia-kapacitás háromnegyedét tette ki. Az EU-ban a 2016-ban és 2017-ben felhasznált összes villamos energia egyharmada megújuló forrásokból származik.

A fűtés és hűtés továbbra is a megújuló energia domináns piaci szektora az EU-ban: 2016-ban és 2017-ben a megújuló energia részaránya mintegy 19 %-ot tett ki. A közlekedési ágazat messze elmarad ettől az értéktől: ugyanezen években mindössze 7 %-át alkotja a megújuló energia részarányának. A közlekedésben felhasznált megújuló energia legnagyobb része bioüzemanyagból származik. Ezekbe a célkitűzésekbe csak azok a bioüzemanyagok számíthatók bele, amelyek rendelkeznek a megújulóenergia-irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelőségről szóló tanúsítással.

A jelentés szerint az EU továbbra is globális vezetői szerepet tölt be az egy főre jutó megújulóvillamosenergia-kapacitás területén, de Kína jelenleg nagyobb mértékben fektet be az új kapacitásba. A munkaerő tekintetében a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó munkahelyek részaránya is gyorsabban fejlődik Brazíliában és Kínában, mint az EU-ban.

A megújuló források növekvő felhasználása lehetővé tette az EU számára a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet és az ehhez társuló, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését. Az EEA elemzése szerint az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2016-ban körülbelül 9 %-kal, 2017-ben pedig 10 %-kal magasabb lett volna, ha a megújuló energiaforrások 2005 óta növekvő felhasználása nem helyettesítette volna a fosszilis tüzelőanyagok EU-n belüli bruttó belső fogyasztásának 11 %-át ebben az időszakban.

A „Renewable energy in Europe” jelentések kiegészítik az EEA éves értékelését az EU éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseinek előrehaladásáról a Trends and projections in Europe 2018 (magyarul: Tendenciák és előrejelzések Európában, 2018) kiadványban.

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések