Az árvizek, az aszályok és a vízminőség okozta éghajlati egészségügyi kockázatok sürgős fellépést igényelnek

Az EEA „Responding to climate change impacts on human health in Europe: focus on floods, droughts and water quality (Reagálás az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásaira Európában: fókuszban az árvizek, az aszályok és a vízminőség)” című jelentése felhívja a figyelmet az éghajlatváltozás egészségre és jólétre gyakorolt, vízzel kapcsolatos hatásaira, amelyek Európa-szerte már érezhetők, és magukban foglalják a haláleseteket, a sérüléseket, a fertőző betegségek által okozott járványokat és a mentális egészségügyi következményeket is. 

1980 és 2022 között 32 európai országban 5582 árvízzel kapcsolatos halálesetet és 702 erdőtüzekkel összefüggő halálesetet regisztráltak. Napjainkban már minden nyolcadik európai él olyan területeken, amelyek potenciálisan folyami áradásoknak vannak kitéve, és Dél-Európában az emberek mintegy 30%-át érinti vízhiány. Az éghajlatváltozás tovább növeli az emberek kitettségét a súlyos egészségügyi következményekkel járó időjárási szélsőségeknek. Az idősek, a gyermekek, a rossz egészségi állapotúak, az alacsonyabb jövedelmű csoportok, a mezőgazdasági termelők és a vészhelyzeti segítségnyújtást végzők azon csoportok közé tartoznak, amelyek a leginkább ki vannak téve az árvizek, aszályok, erdőtüzek, valamint vízzel terjedő és kórokozó-átvivők (vektorok) által terjesztett betegségek által az egészségre gyakorolt hatásoknak. 

Mindezek alapján a jelentés hangsúlyozza, hogy sürgősen végre kell hajtani a meglévő uniós jogszabályokat, nevezetesen a különböző európai éghajlat-, víz- és egészségpolitikákat, és azokat mélyebben kell integrálni, valamint a már meglévő megoldásokat minden ágazatban és kormányzati szinten ki kell terjeszteni az élet védelme, a káros egészségügyi következmények megelőzése és a jólét növelése érdekében.

Rendkívül fontos és sürgető feladat, hogy megvédjük az emberek életét és egészségét az éghajlatváltozás hatásaitól, beleértve az aszályokat, az áradásokat és a romló vízminőséget is. Az aktuális európai éghajlat-, víz- és egészségpolitikák szilárd alapot nyújtanak a cselekvéshez, de ezeket szélesebb körben és szisztematikusabb módon kell végrehajtani. Ahhoz, hogy biztosíthassuk jövőbeli jólétünket, számos ágazatban minden kormányzati szinten hatékony megoldásokat kell életbe léptetni, hogy megelőzhessük és csökkenthessük a testi és mentális egészségre gyakorolt hatásokat. Tudományos ismereteinkkel támogatjuk őket az EEA és az Európai Éghajlat- és Egészségvédelmi Megfigyelőközpont tevékenységein keresztül.

Leena Ylä-Mononen

Az EEA ügyvezető igazgatója

A hatékony megoldások gyorsabb bevezetése

Az árvizek, a vízhiány és a romló vízminőség miatt az egészséget érintő jövőbeli, éghajlattal kapcsolatos kihívásokra való felkészültségünk javítása érdekében válaszlépésekre van szükség mind az egészségügyi ágazatban, mind pedig más ágazatokban, amelyek hatással vannak az egészségre, ideértve a vízgazdálkodást, a területrendezést, az épületek tervezését vagy biztosítását.

Az EEA jelentése cselekvésre kíván ösztönözni azáltal, hogy bemutatja az EEA tagországaiban és együttműködő országokban megvalósított gyakorlati megoldások különféle példáit.

A fokozott fellépés előfeltétele az éghajlatváltozásnak a tagállamok egészségügyi politikáiba való nagyobb mértékű integrálása, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz szükséges erőforrások és kompetenciák növelése, a regionális/helyi szintű egészségügyre összpontosítva. A gyorsan elérhető eredmények közé tartozik a nyilvánosság figyelmének felhívása a kockázatokra és a megoldásokra, míg a hosszútávú intézkedések – ideértve az infrastrukturális fejlesztéseket és a természetalapú megoldásokat – szisztematikus tervezést és beruházást igényelnek. A különböző népességcsoportok sebezhetőségében mutatkozó eltérések és a hatások földrajzi különbözőségei miatt méltányosságon alapuló, célzott megközelítés szükséges annak érdekében, hogy a változó éghajlat mellett mindenki számára megelőzhetők legyenek az egészségügyi hatások.

Intézkedést igénylő fő kockázatok

Árvizek

• 1980 és 2022 között a 32 EEA-tagországban 5584 árvízhez kapcsolódó halálesetet regisztráltak.
• Jelenleg mintegy 53 millió ember (Európa lakosságának 12%-a) él olyan területeken, amelyek potenciálisan ki vannak téve a folyóvízek miatti áradásoknak, bár sok esetben a helyszínen már léteznek árvízvédelmi létesítmények. Ez a szám 2011 és 2021 között 935 ezerrel nőtt, ami az árterek folyamatos növekedését mutatja.
• Európában minden kilencedik kórház folyók potenciális árterén található.

Aszályok és vízhiány

• A vízigény és az aszályok miatt Európa régiói közel állandó vízhiánnyal küzdenek, és nem kizárólag délen.
• Az elhúzódó száraz és meleg időjárás elősegíti az erdőtüzek terjedését, főként Dél-Európában, de egyre inkább más régiókban is. 1980 és 2022 között a 32 EEA-tagállamban 702 ember vesztette életét közvetlenül erdőtüzek következtében, és ennél többeket érintett az erdőtüzek füstje.

Vízminőség

• A levegő és a vizek hőmérsékletének emelkedése elősegíti a kórokozók elszaporodását, növelve a vízzel terjedő betegségek kockázatát.
• A heves esőzések miatt kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy a  kórokozók koncentrációja a víztestekben káros szintet ér el a szennyezett vízlefolyás és az összeadódó szennyvízátfolyások miatt.
• Az alacsonyan fekvő területeken a tengerszint emelkedése a sós víznek a felszín alatti vizekbe és a felszíni víztartó rétegekbe való behatolását okozza, ami továbbgyűrűző hatást gyakorol a termesztett növényekre is.
• A száraz időszakokban az alacsony vízhozam a szennyező anyagok magasabb koncentrációját eredményezi, ami költséges szennyvíztisztítást tesz szükségessé. A száraz és meleg időszakokban a tápanyagban gazdag vizekben a cianobaktériumok elszaporodása veszélyeztetheti a vízminőséget.

A jelentésről

A jelentést az Európai Éghajlat- és Egészségvédelmi Megfigyelőközpont tevékenységeinek részeként teszik közzé, a megfigyelőközpont munkájára építve és azt kiegészítve. A jelentés az idén korábban közzétett európai éghajlatváltozási kockázatértékelést követi, amely az egészségügyet a veszélyeztetett ágazatok egyikeként emelte ki.