Még mindig túl magas a légszennyezettség egész Európában

Az EEA „Levegőminőség Európában – 2018. évi jelentés” szerint a közúti közlekedés Európa egyik fő légszennyezési forrása, különösen az olyan ártalmas szennyező anyagok tekintetében, mint a nitrogén-dioxid és a szálló por.  A mezőgazdaságból, az energiatermelésből, az iparból és a háztartásokból származó kibocsátás is hozzájárul a levegőszennyezéshez. A jelentés az Európa-szerte több mint 2 500 megfigyelő állomás által 2016-ban jelentett legújabb hivatalos levegőminőségi adatokat mutatja be.

A légszennyezettség egészségügyi hatásai jelentősek

A szálló por (PM), a nitrogén-dioxid (NO₂) és a talajközeli ózon (O₃) okozza a legnagyobb ártalmat az emberi egészségre nézve. A magas fokú légszennyezettség továbbra is negatív hatást gyakorol az európaiakra, különösen a városi területen élőkre. A légszennyezettség jelentős gazdasági hatásokkal is jár: megrövidíti az életet, növeli az orvosi költségeket és csökkenti a termelékenységet a gazdaságban a betegség miatt elvesztett munkanapok révén. A légszennyezettség negatív hatással van az ökoszisztémákra is: károsítja a talajt, az erdőket, a tavakat és a folyókat, és csökkenti a mezőgazdasági hozamokat.

A múltbeli és jelenlegi politikák és technológiai fejlesztések lassú, de állandó előrehaladáshoz vezettek e negatív hatások csökkentése terén. A jelentésben lévő frissített becslések azt jelzik, hogy a PM_2,5 koncentrációja felelős 41 európai országban 2015-ben bekövetkezett mintegy 422 000 korai halálozásért, amelyből megközelítőleg 391 000 a 28 uniós tagállamban történt. Az ez évi jelentésben foglalt szélesebb körű felmérés 1990-re visszatekintve azt mutatja, hogy a PM_2,5 miatti korai halálozások száma évente mintegy félmillió korai halálozással csökkent. Ez az európai levegőminőségi politikáknak, valamint a nemzeti és helyi szintű intézkedések bevezetésének köszönhető, amelyek például tisztább gépkocsikhoz, ipari és energiatermeléshez vezettek.

„A légszennyezés láthatatlan gyilkos, és fokoznunk kell erőfeszítéseinket az okok kezelése érdekében. A légszennyezés tekintetében a közúti közlekedésből származó kibocsátás gyakran ártalmasabb, mint az egyéb forrásokból származó kibocsátás, mivel ezek talajközeli szinten történnek és többnyire városokban, az emberekhez közel fordulnak elő. Ezért olyan fontos, hogy Európa megkétszerezze erőfeszítéseit a közlekedés, az energiatermelés és a mezőgazdaság által okozott kibocsátás csökkentése érdekében, és beruházzon ezek tisztábbá és fenntarthatóbbá tételébe” – mondta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója. „Ha ezeket a szektorokat integráltan kezeljük, az egyértelmű előnyöket hozhat mind a levegőminőség, mind pedig az éghajlat tekintetében, és segít javítani egészségünket és jólétünket.”

Egyéb fő megállapítások

Szálló por: A PM_2,5 (2,5 mikrométer vagy annál kisebb átmérőjű részecskék) tekintetében a 28 uniós tagállam városi lakosságának PM_2,5-nek kitett százaléka 6 % volt, az előző évi 7 %-nál kevesebb. De az Unió városi lakosságának megközelítőleg 74 %-a a szigorúbb WHO iránymutatásokat meghaladó koncentrációnak volt kitéve. A PM_2,5-nek való kitettség 2015-ben a becslések szerint 422 000 ember korai elhalálozását okozta 41 országban.

Nitrogén-dioxid: A nitrogén-dioxid kibocsátás továbbra is nagy mértékben meghaladja az éves határértéket egész Európában. 2016-ban a 28 uniós tagállam városi lakosságának 7 %-a élt az éves uniós határérték és a WHO-iránymutatások feletti koncentrációjú területeken. Ez csökkenés a 2015. évi 9 %-hoz képest. A NO₂-nak való kitettség 2015-ben a becslések szerint 79 000 ember korai elhalálozását okozta 41 európai országban.

Talajközeli ózon: 2016-ban a 28 uniós tagállam városi lakosságának mintegy 12 %-a volt kitéve az uniós célérték feletti O₃-szintnek, ami jelentős csökkenés 2015-höz képest (30 %). A százalékos érték azonban még mindig magasabb, mint a 2014-ben regisztrált 7 %. Mintegy 98 % a szigorúbb WHO-iránymutatást meghaladó szintnek volt kitéve. Az ózonnak való kitettség 2015-ben a becslések szerint 17 700 ember korai elhalálozását okozta 41 európai országban.

Az egészségügyi kockázatok felmérését ismertető új EEA-tájékoztató

Egy szintén a mai napon kiadott tájékoztató, „Az EEA felmérése a légszennyezettség egészségügyi kockázatairól” részletes áttekintést nyújt arról, hogy az EEA hogyan számítja éves levegőminőségi egészségügyi becsléseit, amelyek számszerűsítik a légszennyezettségnek a lakosság egészségére gyakorolt hatásait.

A légszennyezettség egészségügyi hatásai szerteágazóak, a tüdőgyulladástól a korai elhalálozásig terjednek. Az EEA által végzett egészségügyi kockázatfelmérés esetében a halálozás lett számszerűsítve mint egészségügyi hatás, mivel ez az, amelynek bizonyítéka a leginkább megalapozott. A légszennyezettségnek való kitettség miatti halálozás felmérése „korai halálozás” és „elveszett életévek” alapján történik. Az EEA levegőminőségi jelentésében szereplő, egészségre gyakorolt becsült hatások az Európában 2015-ben a PM_2,5-nek, NO₂-nak és O₃-nak való kitettségnek tulajdonítható hatások. Ezek a becslések a levegőszennyezettségre vonatkozó információkon, demográfiai adatokon, valamint a szennyező anyagok koncentrációjának való kitettség és a konkrét egészségügyi következmények közötti kapcsolaton alapulnak. A becslések a légszennyezettségnek egy adott lakosságra való általános hatását veszik számba, és nem rendelhetők hozzá például egy adott földrajzi helyen élő konkrét személyekhez.

Megjegyzés a korai halálozásokról szóló becslésekről

A különböző szennyező anyagok becsült hatásait nem lehet egyszerűen összeadni a kitettségnek tulajdonítható teljes egészségügyi hatás megállapítása céljából. Például mivel a PM_2,5 és az NO₂ koncentrációja (néha erősen) összefügg, az ezekre becsült hatások nem összesíthetők. Az ilyen számítás kétszeres elszámoláshoz vezethet.