Interjú – Befektetés biztonságosabb vegyi anyagokba

Mik a veszélyes vegyi anyagok?

A veszélyes vegyi anyagok olyan anyagok, amelyek károsítják a környezetet és/vagy az emberi egészséget. Széles skálát ölelnek fel: a kismértékben toxikusaktól kezdve a rendkívül mérgező és nagyon perzisztens, különös aggodalomra okot adó anyagokig. A szintetikus nem mindig káros, a természetes pedig nem mindig ártalmatlan.

Bár nem feltétlenül egyszerű feladat egy adott vegyi anyagot egy adott betegséggel összefüggésbe hozni, tudjuk, hogy a veszélyes vegyi anyagoknak való kitettség egészségügyi kihatásokkal járhat, a reproduktív rendszerekre gyakorolt hatásoktól kezdve az olyan konkrét betegségekig, mint amilyen a cukorbetegség. A természetre gyakorolt hatások ugyanilyen aggasztóak, és a biológiai sokféleség csökkenésével hozhatók összefüggésbe.

A szabályozás gyakran közvetlen összefüggéseket keres. Az ilyen összefüggéseket egyre jobban megismerjük. A tudománynak köszönhetően a nemrég még biztonságosnak tekintett expozíciós határértékek – például az endokrin rendszert károsító anyagok, mint amilyen a biszfenol-A és a perzisztens vegyi anyagok, mint amilyen a PFAS (per- és polifluor-alkil anyagok) – immár nem tekinthetők biztonságosnak.

Meg tudjuk tisztítani a természetet ezektől a vegyi anyagoktól?

Ez attól függ, hogy mit értünk tisztítás alatt. Bizonyos esetekben technikailag lehetséges bizonyos mértékű tisztítás (például a műanyagoknak az óceánokból való eltávolításával), de ez nagyon sok költséggel járhat. Más esetekben pedig nem is lehetséges. A PFAS megtalálható a talajvízben, és nem tudunk minden talajvizet helyreállítani és újra feltölteni. A poliklórozott bifenilek (PCB-k) felhalmozódtak az üledékben. Eltávolításuk ugyanennyire nehéz, és még nagyobb kárt okozhat.

Az újrahasznosított, veszélyes vegyi anyagok új termékekben való felhasználása folyamatos károkat okozhat. Ezeket az anyagokat ki kell vonni a forgalomból, hogy többé ne jelentsenek kockázatot.

Miért van körülöttünk ennyi veszélyes vegyi anyag?

Egy olyan termelési rendszert építettünk fel, amely nem tesz különbséget mérgező és jóindulatú vegyi anyagok között. Amikor elkezdtünk nagy mennyiségben szintetikus vegyi anyagokat gyártani, akkor még nem volt szabályozva, hogy mit lehet tenni és mit nem. Ilyen módon a legegyszerűbb és legolcsóbb vegyi anyagokat állították elő. A veszélyeket és kockázatokat nem vették figyelembe.

A mai rendszer úgy jött létre, hogy függünk ezektől a veszélyes vegyi anyagoktól. És pontosan ezért kell megváltoztatnunk a rendszert, hogy többé ne legyen szükségünk ezekre a vegyi anyagokra, és ne függjünk ezektől. Ösztönzőket kell bevezetni annak érdekében, hogy ne veszélyes anyagokat, hanem ezek biztonságosabb alternatíváit állítsuk elő.

Minden veszélyes vegyi anyagnak megvan a biztonságos alternatívája?

Szeretnénk, ha a vegyi anyagok a lehető legártalmatlanabbak lennének, de a teljes ártalmatlanság nem minden esetben lehetséges. Az alternatívák lehetnek biztonságosak vagy biztonságosabbak. Például a sportcipők gumitalpában használt habosítószer rendkívül mérgező. A nátrium-hidrogén-karbonát, vagyis a szódabikarbóna biztonságos alternatíva.

A ma használt vegyi anyagok közül soknak van biztonságosabb alternatívája, de nem mindegyiknek. Nem mindig a biztonságosabb alternatívákat részesítjük előnyben, még akkor sem, ha így kellene tennünk. Képzeljünk el egy olyan gyártót, aki évtizedeket töltött egy adott veszélyes vegyi anyag gyártósorának a tökéletesítésével. A biztonságosabb alternatíva bevezetése eleinte költséges megoldás, és új szakismeretet igényel. Vagyis a váltás nem könnyű dolog. Méretgazdaságossági kérdésről is szó van. A nagyüzemi termelés gyakran alacsonyabb egységenkénti költségekkel jár; ezzel szemben időbe telik, hogy az alternatíva nagyüzemi előnyei megmutatkozzanak.

Az állami és a magánszektorban sok kutatás zajlik. A forradalmi technológiák új termelési módszereket és új termékeket eredményezhetnek, ezek pedig teljesen megváltoztathatják a piacot.

Újra lehet-e hasznosítani a vegyi anyagokat a körforgásos gazdaságban?

A tiszta anyagok újrahasznosíthatók. Ha azonban nem kompatibilis anyagokat keverünk, például A és B műanyagot, akkor az nem újrahasznosítható. Sok termék különböző anyagokat tartalmaz, amelyeket különböző tulajdonságaik, például keménységük vagy hőállóságuk miatt választottak ki. A szőnyegek felső bevonata, alsó rétege és a ragasztó például különböző műanyagokat tartalmazhat.

A fenntartható tervezés során elő lehet írni, hogy a szőnyeg anyagai kompatibilisek legyenek, de a konkrét ragasztót a szőnyeg elhelyezésekor választják ki. A legtöbb esetben az ár a legmeghatározóbb tényező, és nem az újrahasznosítással való kompatibilitás vagy a különböző anyagok szétválasztási lehetősége.

Hogyan építhetünk ki egy biztonságosabb vegyianyag-rendszert?

Az átláthatóság az ellátási lánc egészében elengedhetetlen. Egy gyártó előállít egy anyagot, amelyet aztán továbbküldenek egy készítőnek, majd számos más szereplőnek. A sokféle vegyi anyagot ötvöző végtermékből számítógép, kanapé vagy télikabát lesz.

Ezt a jelenleg hiányzó információt a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátani, lehetővé téve számukra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. Az embereknek tudniuk kell arról, hogy egy kabát PFAS-t tartalmaz, hogy a PFAS örökre megmarad a környezetben, és hogy bizonyos egészségügyi problémákat okoz; elképzelhető, hogy hozzáférhetnek egy nem mérgező alternatívához is, még ha az valamivel kevésbé vízálló és egy kicsit többe is kerül. Hiába tudjuk, hogy mi nincs egy termékben, például egy PFAS-mentes serpenyőben, ha nem tudjuk, hogy mi van benne.

A szabályozóknak merész, gyors intézkedések meghozatalától sem szabadna ódzkodniuk. A szabályozás és a beruházási döntések során figyelembe kell venni a társadalomra és a környezetre kifejtett tágabb hatásokat. A PFAS-ek előállításának és a szennyezésnek a társadalomra háruló tényleges költségei sokkal magasabbak, mint a PFAS-eket tartalmazó termékek eladási ára. Hatásaik miatt fel kell hagynunk a legkárosabb anyagok előállításával. A szabályozási rendszernek intelligensnek is kell lennie. Például van néhány nagyon mérgező vegyi anyag, amelyet nem szabad Európában előállítani, de legálisan importálhatók.

A biztonságosabb alternatívák előállításával az európai ipar új munkahelyeket teremthet, és fejlődhet, ugyanakkor az ellátás biztonságával kapcsolatos aggályokra is reagálhat.

Támogathatják-e a beruházások a biztonságosabb vegyi anyagokat?

A beruházások egyértelműen fontos szerepet játszanak Az elmúlt években a ChemSecnél olyan eszközöket fejlesztettünk ki, amelyek segítenek a befektetőknek a biztonságosabb és fenntarthatóbb alternatívák felkutatásában. Nem a vállalatok szokásos környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) tényezőit vizsgáljuk, hanem a konkrétan előállított vegyi anyagokat. Sok magas ESG-besorolású vállalat továbbra is gyárthat rendkívül veszélyes és perzisztens vegyi anyagokat.

Megvizsgáljuk egy vállalat teljes termékportfólióját, különösen a nagy aggodalomra okot adó anyagokat. Az ezekbe a vállalatokba történő beruházás az általuk előállított vegyi anyagok miatt kockázatosnak tekinthető, mivel a mérgező anyagok kiömlése miatt például további szabályozások, fogyasztói nyomás vagy akár peres eljárások érinthetik ezeket.

A kérdés az: beruháznának-e a befektetők olyan vegyi anyagokba, mint amilyen a PFAS, ha figyelembe vesszük az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt teljes hatásukat?