Az Északi-sark — Miért törődjek én az Északi-sarkkal?

Dines Mikaelsen puskáját a lágyan ringatózó hajó orrára támasztja, a lövedéket a töltényűrbe helyezte és jelzi a társainak, hogy maradjanak csendben. Az inuit vadász már egy párszor elvétette. Meghúzza a ravaszt. Hangos csattanás visszhangzik a jéghegyeken és egy futballpályányival odébb egy fóka elterül.

Dines négy társa - turisták - meg vannak döbbenve. Ez az, amit itt látni akartak, de egy kicsit mégis sokkolja őket. Dines és a turisták, akiktől most Dines a keresetét illetően jelentősen függ, még csak nemrég mutatkoztak be egymásnak. Míg más kultúrák csaknem kizárólag celofánba csomagolt takaros hússzeleteken élnek, a vadászat és az állattartás tradicionális formái még ma is a sarkvidéki kultúrák középpontjában állnak.

A sarkvidéki kultúrát és a tájat - csakúgy, mint Dines kis idegenforgalmi üzletét - két hatalmas erő alakítja: a globalizáció és a klímaváltozás. A globalizáció hozta az MTV-t, az iPod-ot, a korszerű navigációs berendezéseket és a külső világnak való nagyobb kitettséget. A klímaváltozás átalakítja a fagyos tájat, megolvasztja a gleccsereket és megnyitja a tengeri utakat. Ez bizonyos új lehetőségeket nyújt. Először mutatkoztak tengerjáró hajók Tasiilaq-nál, Dines falujánál, ami az Ammassalik szigeten található, Grönland kietlen keleti partvidékén. 2006-ban négy tengerjáró hajó érkezett, a következő évben már nyolc.

„Öt évvel ezelőtt egy darab légy nem volt található észak-Grönlandon. Ma már van nekik. Ide a legyek egy hónappal korábban érkeznek, mint szoktak” - mondja Dines. Észrevehetően melegebb van. A nyári hőmérséklet Tasiilaq-ban nem kevesebb, mint 22 fok mostanában - megdöntve minden korábbi rekordot.

Mi történik az Északi-sarkon?

A klímaváltozás erősebb hatást gyakorol az Északi-sarkon, mint másutt. Az Északi-sarkon a hőmérséklet a világ átlagánál kétszer gyorsabban nőtt az utóbbi 50 évben.(19) A Catlin Északi-sark Vizsgálat során - 2009 tavaszán - 280 mérföldnyi útvonalon vizsgáltak meg az Északi-sark északi partszakaszánál lévő Beaufort tenger jegét. A jég átlagosan hat láb vastag volt és csak egyéves. A régebbi, vastagabb és stabilabb tengeri jég eltűnőben van. 2008-ban az észak-nyugati és észak-keleti átjárónak nevezett, az Északi-sarkon át vezető hajózási útvonalak történetük során először voltak járhatóak a nyári időszakban kishajóval.

Ezek a hatások azzal fenyegetnek, hogy lerombolják az Északi-sark ökoszisztémáinak kényes hálózatát, ami máris gyorsan változik. A jég és alatta a tenger az élet szövetének otthonául szolgál - és mindezt kockáztatja a globális felmelegedés.

A jegesmedvék éhen halnak, mert a tengerhez legközelebb eső jég - a fókák kedvenc pihenőhelye - túl vékony ahhoz, hogy megtartsa a medvék súlyát. A vándorló madarak, amelyek az Északi-sarkon töltik a nyarat elveszítik a legbőségesebb tavaszi virágzás hónapjait, mert ez érkezésük előtt három hónappal már lezajlik.

Miért törődjek én az Északi-sarkkal?

Sokunk számára az Északi-sark földrajzi és fontossági szempontból egyaránt nagyon távolinak tűnik. A régió azonban kulcsfontosságú szerepet játszik a világ klímájának változásában. Ha a klímaváltozás a megjósolt ütemben folytatódik, annak mélyreható következményei lesznek valamennyiünk számára.

Az északi és a déli sark életfontosságú szerepet játszik a Föld klímájának szabályozásában - a hűtőrendszer szerepét töltik be. A csökkenő hótakaró azt fogja jelenteni, hogy a Föld a nap több melegét nyeli el, és az óceáni áramlatok helye megváltozik. A sarkvidéki óceán - megolvadt édesvíz és tengervíz keveréke - az egész világon befolyásolja az óceáni áramlatokat. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a túl sok megolvadt édesvíz valósággal „kikapcsolja” ezeket a tengeri áramlatokat, amelyek létfontosságú szerepet játszanak a távoli dél klímájának alakulásában.

Az Északi-sarki régió emberek millióinak ad otthont, közülük sokan különleges bennszülött népek tagjai. Ezek az emberek és kultúrájuk szintén kockázatban állnak.

Új gazdasági tevékenységek az Északi-sarkon

Az Északi-sark tengerének olvadó jege és gleccserei az emberi hasznosítás új területeit nyitják meg. Valószínű, hogy az Északi-sarkon sokféle gazdasági tevékenység bővülni fog az elkövetkező évtizedekben. A halászat tovább terjed észak felé, és ahogy a jég visszahúzódik, az olaj- és különösen gázkészleteket fogják feltárni, az idegenforgalom máris növekszik, a hajózás nagy valószínűséggel növekedni fog az Északi-sark erőforrásainak exportálásával párhuzamosan.

Jöhet az interkontinentális áruszállítás, ahogy több a nyílt víz és vékonyabb a jég, ez azonban a hajók és az infrastruktúra fejlesztését igényli. Az ásványok, a fa és egyéb készletek kitermelése növekedni fog. Az Északi-sark népei versengeni fognak egymással az erőforrások, a területek és a hajózási útvonalak feletti ellenőrzésért.

A melegebb Északi-sark által nyújtott lehetőségek és a kockázatok (például olajszivárgás és környezeti hatások) kiegyensúlyozása jelentős kihívás - olyan, amelyik az Északi-sark irányításának megváltoztatást követeli.

Környezeti kormányzás

A világ más részeiben a környezeti kihívás az, hogy helyre kell állítani a sérült ökoszisztémákat. Az Északi-sarkon még van esélyünk arra, hogy megvédjük azt, ami jelentős részben egyedülálló környezet. Az Északi-sarkon a jelenlegi kormányzati tevékenység nagyon töredezett. Habár az Északi-sarkra nemzetközi egyezmények széles köre vonatkozik, ezeket nem kifejezetten erre a régióra dolgozták ki, és megvalósításuk, végrehajtásuk egyenetlen, még az Északi-sarki államok között is.

2008 novemberében az Európa Bizottság közzétett egy közleményt, ami körvonalazza az EU-nak a régióval kapcsolatos érdekeit, és javaslatot tesz egy sor tevékenységre, amit az EU tagállamainak és intézményeinek kell végrehajtaniuk. Ez az első lépés az EU integrált északi-sarki politikája felé. Az EU fő céljai a következők:

• az Északi-sark és vele együtt annak népességének védelme és megőrzése
• az erőforrások fenntartható felhasználásának elősegítése
• az Északi-sark fejlett multilaterális kormányzásának támogatása

18. Amap felmérés 2009: Emberi egészség az Északi-sarkon

19. IPCC, Negyedik értékelő jelentés (4AR), Összefoglaló politikai döntéshozóknak (Fourth Assessment Report, Summary For Policy Makers), 2007