következő
előző
tételek

Hírek

Hőhullámok, fertőző betegségek terjedése az éghajlatváltozás miatt, növekvő egészségügyi veszélyek az európaiakra nézve

Nyelv megváltoztatása
Hírek Publikálva / Megjelentetve 2023. 06. 21. Utolsó módosítás 2023. 08. 03.
5 min read
Az idén tapasztalt példátlan hőhullámok jelentik a legjelentősebb közvetlen egészségügyi veszélyt az európai lakosságra nézve. A hőhullámok már most is számos halálesetet és megbetegedést okoznak. Ez a terhelés várhatóan nőni fog, ha nem történik több, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedés. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ma közzétett jelentése szerint a hőterhelés elleni védekezésre irányuló egészségügyi cselekvési tervek, a városok környezetbarátabbá alakítása, az épületek jobb tervezése és a munkaidő módosítása hozzájárulhat a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjainak megfelelőbb védelméhez.

Az EEA Az éghajlatváltozás mint az egészséget és a jóllétet fenyegető veszély Európában: fókuszban a hőterhelés és a fertőző betegségek című jelentése úgy fogalmaz, hogy bár egyre inkább felismerik, hogy foglalkozni kell az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásaival, most érkezett el az idő arra, hogy a tervezésről a cselekvésre térjünk át, és hogy az európai lakosság ellenállóbbá tétele érdekében fokozzuk a tudatosságot a közegészségügyben és az egészségügyi szakemberek körében.

Az EEA jelentése a magas hőmérsékletnek a lakosságra gyakorolt hatására összpontosít, ami Európában a legtöbb, természeti veszélyekkel összefüggő halálesetet okozza. Az éghajlatváltozás miatt ezeknek a haláleseteknek a száma az előrejelzések szerint jelentősen növekedni fog, ha nem történnek alkalmazkodási intézkedések. Az éghajlatváltozásra érzékeny fertőző betegségek – egy másik újonnan megjelenő veszély – várhatóan tovább terjednek majd északi irányba is, és nagyobb terhet okoznak a megbetegedések terén Európában. A jelentés az Európai Éghajlat- és Egészségvédelmi Megfigyelőközpont számára kidolgozott tudományos ismeretanyagra támaszkodik, amely intézmény az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásairól tájékoztató releváns adatok, eszközök, kiadványok és egyéb források széles köréhez biztosít hozzáférést.


A veszélyeztetett csoportok hőhullámokkal szembeni védelmét célzó intézkedések

Az egyre gyakoribb, hosszú és intenzív hőhullámok a népesség elöregedésével és a növekvő urbanizációval együtt azt jelentik, hogy a lakosság kiszolgáltatottabb rétegei ki vannak téve a magas hőmérséklet által okozott veszélyeknek, különösen Dél- és Közép-Európában. Számos iskola és kórház olyan területeken található, ahol a városi hőszigethatás tovább súlyosbítja a magas hőmérséklet által okozott körülményeket, ezért sürgősen át kell alakítani ezeket a létesítményeket. A hőmérséklet emelkedése hatással van a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra is, ami munkavállalónként átlagosan évi 16 órányi kiesést okoz az erősen kitett ágazatokban. A legnagyobb kiesés Dél-Európában tapasztalható.

A hőhullámok egészségre gyakorolt hatásainak csökkentéséhez a megoldások széles körének végrehajtására van szükség, ideértve a hőterhelés elleni védekezésre irányuló hatékony egészségügyi cselekvési terveket, a városokban több zöldövezet és árnyékolt terület kialakítását, a megfelelő épülettervezést és -építést, valamint a munkaidő és a munkafeltételek oly módon történő módosítását, hogy az emberek kevésbé legyenek kitéve a kockázatoknak e téren.


Az éghajlati viszonyok kedvezőbb feltételeket teremtenek a fertőző betegségek számára

A változó éghajlati viszonyok egyre alkalmasabb környezetet teremtenek az éghajlatra érzékeny fertőző betegségek, például a malária, a dengue-láz vagy a nyugat-nílusi láz megjelenéséhez és terjedéséhez, melynek révén a fertőzések kockázata Európa korábban nem érintett területeire, így az északi régiókra is kiterjed. A maláriát és a dengue-lázat hordozó szúnyogfajok betegségterjesztési időszakának várható meghosszabbodása és e szúnyogfajok szélesebb körű elterjedése, valamint az utazással behordott megbetegedések számának növekedése növeli a helyi járványok kitörésének a valószínűségét.

A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban vagy a sürgősségi mentőszolgálatoknál dolgozók jobban ki lehetnek téve a megbetegedés veszélyének, míg az idősek, a kisgyermekek és a legyengült immunrendszerrel rendelkezők jobban szenvedhetnek, ha elkapják ezeket a betegségeket.

A felmelegedő tengervíz is egyre inkább kedvez a halak és mészhéjú állatok körében terjedő veszélyes Vibrio baktériumoknak, különösen a Balti-tenger partvonala mentén. Az ilyen baktériumoknak való kitettség súlyos betegségeket okozhat. Az e betegségeket hordozó vagy terjesztő fajok hatékony nyomon követése és a járványügyi felügyelet elősegítené a korai figyelmeztető rendszerek kidolgozását, valamint a hordozó fajok célzottabb ellenőrzését vagy a vakcinázást.


A megelőzés és a koordináció kulcsfontosságú

Az éghajlatváltozással kapcsolatos veszélyek nyomon követése és felügyelete olyan hatékony intézkedéseket jelentenek, amelyeket a leggyakrabban említenek a nemzeti egészségügyi vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló stratégiákban. Lényeges a korai figyelmeztető rendszerek kidolgozása: a hőterhelés elleni védekezésre irányuló cselekvési tervek részét képező gyors, jól szervezett és hatékony intézkedések, valamint a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása csökkentheti a betegségek terjedésének kockázatát.

Helyi szinten az egészségügyi és szociális ellátást nyújtó szolgáltatók továbbra is csak kis mértékben vesznek részt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tervezésében Európa-szerte. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint az éghajlatváltozásból eredő, meglévő és újonnan megjelenő egészségügyi veszélyekhez való alkalmazkodás az egészségügyi ágazat jobb felkészültségét igényli, a tudatosság növelése, az ismeretek bővítése, valamint a közegészségügyi és egészségügyi szakemberek szélesebb körű bevonása mellett. Szintén segítséget jelent e téren az egészségügyi létesítmények szélsőséges időjárással szembeni ellenálló képességének javítása, valamint annak biztosítása, hogy az egészségügyi rendszerek képesek legyenek kielégíteni a betegellátás vagy a diagnosztika iránti megnövekedett szükségleteket. 

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage